Fotó: Székelyhon/Haáz Vince
2025 májusának végén a parajdi sóbányába betört a jelentősen megáradt Korond-patak vize, amely elárasztotta a bányajáratokat, és a szerkezet instabilitása miatt a felszínen is süllyedéseket, kráterszerű mélyedéseket okozott. Az események súlyosságát nem csupán a természeti következmények adják, hanem azok az emberi mulasztások, amelyek egy előre látható válságot idéztek elő. A történtek nemcsak figyelmeztetésként szolgálnak, hanem cselekvésre is ösztönöznek — különösen egy erős, értékalapú közösségi modell megteremtése irányába.
Korond-patak betörése a sóbányába: súlyos következmények a felszín alatt és felett
Parajd alatt húzódó sóbánya évtizedek óta fontos turisztikai és egészségügyi létesítmény. Már közel két évtizede készültek szakmai tanulmányok és figyelmeztetések a környezeti és szerkezeti kockázatokról – például a talajsüllyedésekről, a felszín repedezéséről, valamint a vízbeszivárgás veszélyéről. Ezeket azonban sem az üzemeltetők, sem a hatóságok nem követték megfelelő intézkedésekkel, így a kialakult helyzet részben emberi mulasztás következménye.
Idén május végén a Korond-patak vízhozama a szokásos többszörösére nőtt, és a folyó medre fölötti bánya mennyezeti szerkezetének meggyengülése miatt a víz közvetlenül betört a felszín alatti bányajáratokba. A hirtelen vízbeömlés következtében a bánya több szintje is elárasztódott, a felszínen kráterszerű süllyedések jelentek meg, és közel ötven háztartást kellett evakuálni. A helyreállítási munkák hónapokig tarthatnak, miközben a térség turizmusa és ivóvízellátása is súlyos károkat szenvedett.
A katasztrófa egyik legaggasztóbb következménye a vízminőség rohamos romlása. A Korond-patak sótartalma a normál érték többszörösére, 5 gramm/liter fölé emelkedett, ezzel már a sós víz kategóriába esik. Ez nemcsak a patak élővilágára nézve jelent végzetes fenyegetést, hanem a Kis-Küküllő folyóra is, amelybe a patak beleömlik. Utóbbi sótartalma a mérések szerint tízszeresére nőtt a korábbi szinthez képest.
Súlyos a helyzet az ivóvíz szempontjából is. A megnövekedett sókoncentráció miatt Maros megye 16 településén vált ihatatlanná a vezetékes ivóvíz. A hatóságok veszélyhelyzetet hirdettek, és közel 50 ezer embert kell ideiglenesen palackozott vízzel ellátni. A víztisztító rendszerek ugyanis nem tudják kiszűrni ezt a szintű sótartalmat.
Ki a felelős?
A bányavállalat hosszú éveken át nem végeztetett megfelelő biztonsági felülvizsgálatokat, és nem készült klímaváltozással kapcsolatos kockázatelemzés sem. A helyi önkormányzat részéről hiányzott a kockázatkezelési terv, a civil szervezetekkel való együttműködés minimális volt. Az állami ellenőrző szervek pedig a kapacitáshiányra hivatkozva csak formálisan vizsgálták a helyzetet. A végeredmény: egy sokszereplős mulasztás, melynek árát a természet és az emberek fizetik meg.
Nagyborosnyó (Kovászna megye): másik példa, hasonló hiányosságok
A térség egy másik pontján, Nagyborosnyón a tartós esőzések áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezettek, amelyek több háztartást és mezőgazdasági területet érintettek. Bár a hatóságok és a közélet szereplői reagáltak a problémára, és volt valamilyen szintű összefogás a károk enyhítésére, a megelőző intézkedések hiánya és az önkéntes segítségnyújtás esetlegessége rávilágít a szervezettség hiányára.
Közösségi megoldás: technológia, innováció, együttműködés
Az ilyen válságok rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi intézményrendszer sokszor nem képes időben reagálni. Ezért fontos, hogy alulról szerveződő, értékalapú közösségek vegyenek részt az előrejelzésben, a megelőzésben és a segítségnyújtásban is.
Egy integrált közösségi platform több ponton is választ adhat az ilyen krízisekre:
- Korai riasztás: a közösségi tagok által jelentett földmozgásokat, vízszint-emelkedéseket szakértők értékelnék, így időben be lehetne avatkozni.
- Önkéntes hálózat: katasztrófa esetén gyorsan mobilizálható segélyakciók, élelmiszer- és vízellátás.
- Közösségi nyomás: petíciók, nyílt levelek útján a döntéshozók elszámoltathatósága nőne.
- Oktatás a klímaváltozás, válságkezelés és helyi környezetvédelem témáiban.
Zárszó: a közösségünk jövője rajtunk múlik
A parajdi és a Kovászna megyei események tanulsága világos: nem várhatunk kizárólag felülről jövő megoldásokat. A technológia, az értékek és az emberek összekapcsolása lehet az a hármas pillér, amelyre egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és igazságosabb világ építhető. Ehhez azonban mindenki aktív részvételére szükség van.
Források: 24.hu, Transtelex, Maszol, KronikaOnline, Euronews, MTI, RTL.hu
HU 
RO